Sügérélet a szlovén Isztrián 1.

A tengeri halak közül az egyik legnépszerűbb a farkassügér, vagy ahogy sokszor (tévesen) hívják, a tengeri süllő. Azaz a brancin. A szlovén tengerparton, a pirani öbölben jártunk be egy organikus farkassügér-tenyészetet.

Csendes hajóval lágyan szeljük a hullámokat. A pirani öböl a szlovén tengerpart déli csücske, a szemközti partok már Horvátországhoz tartoznak. A teljes tengerpart is alig 46 kilométer hosszú, a halászat visszaszorulóban van, már nem halászhatunk az egész Adrián, sóhajtotta reggel egy halász a halpiacon. Amióta a jugoszláv utódállamok önállósodtak, szűk lett a tenger a jóhírű szlovén halászfamíliáknak. Ráadásul a statisztika azt mutatja, a szlovének még mindig kevés halat esznek. Mégis itt működik az egyik legérdekesebb európai haltenyésztő telep, ráadásul organikus szemlélettel.

brancin_110222_009

A kontinensen élők jobban ismerik a halak horvát neveit, mint a szlovén elnevezéseket, döbbent meg Irena Fonda, miközben lassan elérjük az egyetlen szlovén haltenyésztő telep vízalatti hálós ketreceit. A szlovének sajnos messze az európai átlag alatt vannak halfogyasztásban, a legtöbben csak a nyaralás idején találkoznak a tengeri halakkal.

Úgy tűnik, ebben erősen hasonlítunk, gondolom magamban. A hajó lelassul, körülöttünk több tucat vízre fektetett karika lebeg. Fentről csak ennyi látszik, a karikák azonban csak a halketrecek felszínét jelölik, alattunk százezrével úszkálnak a halak. A pirani brancinok. Azaz tengeri sügérek. Rögtön az elején ideje tisztázni a halak nevét, ugyanis a magyar halaspultokon leggyakrabban tengeri süllőként emlegetik ezt a halat, amely bár hasonlít a süllőre, mégiscsak sügér. A szaknyelvi elnevezése farkassügér, azaz dicentrarchus labrax. És rendkívül finom. Bár erre a tulajdonságára csak később, a parton térünk vissza, addig is folytatjuk a rögtönzött biológia órát.

brancin_120602_020

A Fonda család 2006-ban szerezte meg a koncessziót a szlovén államtól haltenyésztő telep kialakítására a pirani öbölben. A Dragonja folyó torkolatában évszázadok óta működnek a sótelepek, amelyek megalapozták Piran, a szlovén Adria gyöngyszemének egykori gazdagságát. Az édes és sós víz keveredése, no meg a víz hőmérsékletének megfelelő ingadozása miatt ez a hely kedvelt szaporodási helye a sügéreknek.

Ugo Fonda ismert tengerbiológusként és búvárként régóta álmodott arról, hogy egyszer ebben a védett természeti környezetben olyan haltelepet alakítson ki, ami a természetes állapothoz közelítő megoldásokat alkalmaz majd. Fia, Lean és lánya, Irena apjuk nyomdokain szereztek doktori címeket biológiából, de amíg Lean a búvárkodást választotta hivatásul, addig Irena a brancin-tenyészet megalapításakor felhagyott akadémiai kutatásaival és a cég vezetését vette át.

brancin_061015_002

Irena átható lelkesedéssel beszél a halakról, hogy az alapításkor miért nem a gyorstenyésztést választották, miért dolgoztak ki egy saját, ököszemléletű módszert. A lelkesedés és a személet sem véletlen, a molekuláris biológiából és biokémiából doktorátust szerző Fonda-lány szerint volt egyfajta romantikus álmuk, ami üzletileg talán kevésbé volt végiggondolt. Hiszen amíg egy görög tenyészetben – akik ma nagyhatalomnak számítanak a szupermarketek halaspultjainak ellátásban – másfél év alatt hizlalják fel a halakat az ideális 400 grammos súlyra, addig ez náluk négy évbe kerül.

Hét év telt el azóta és az a tény, hogy kevesebb Fonda-brancin kerülhet évente a piacra, mint amennyire igény volna, mégis azt bizonyítja, hogy volt igény a minőségi, ellenőrzött tenyésztésből származó halakra.

Mi azt valljuk, hogy a hal szükségleteire kel figyelni, a természet egyensúlyát kell megőrizni és akkor egészséges lesz a termék, azaz a sügér is – foglalja össze az alapelveiket Irena. – Nem használunk vegyi anyagokat, csak kézmunkás megoldásokat használunk, vállaljuk a hosszú tenyészidő betartását.

Egy halat kiemel a vízből, alig tenyérnyi, én pár hónaposra tippelek, de ez már közel három éves példány. Az ivadékokat két helyről szerzik be, az alig pár grammos kicsinyekből évente 150.000 érkezik az olasz és francia tenyésztelepekről. Az olaszok technológiája tökéletes, viszont a franciák több évtizedre visszanyúló kézi szelekciója biztosítja a minőséget.

A második rész itt olvasható

Elérhetőségek:

Fonda.si d.o.o.

Liminjanska cesta 117
6320 Portorož – Portorose
Slovenia

+386 51 605 605
+386 5 6779 044
info@fonda.si

Ajánlott bejegyzések