A Kvarner-öböl szigetei és a horvát partvidék, a crikvenicai riviéra nagyon kedvelt a magyar turisták körében, már a Monarchia idejében is nagyon sok magyar látogatott le erre a vidékre. Nem csak a strandok, a pincészetek is kínálnak figyelemre méltó borokat, érdemes ezeket is megkóstolni.
Gegić
(ejtsd: gegics; Pag-sziget) – Egy szinte elfeledett fajta, amely a régi időkben ismert borokat adott. A pagi sajt ideális kísérője lehet, ha fehéret választunk. Különleges és specifikus illatában, aromáiban felfedezhetjük a mediterrán füveket, gyógynövényeket, fűszereket, de még némi égetett fa is van benne. Az élénk savak és az erős alkohol érett, erős, pikáns bort őriznek, amely hosszabb érlelésre is alkalmas lehet. 10-12 fokon, tengeri ételek mellé ideális. Ajánlott pincészet: Boškinac.
Trojšćina
(ejtsd: trojscsina; Susak-sziget) – Egy különleges kékszőlő fajta, amely csak egyetlen kicsi szigeten, a Lošinjtól délre található Susakon őshonos. Az utóbbi időben újra felfedezték és más Lošinjon is telepítettek belőle. Érdekes, karakteres, száraz rozéborként találkoztunk vele, amelyet 10-12 fokosan érdemes megkóstolni.
Žlahtina
(ejtsd: zsláhtina; Krk-sziget) – Nevét az ősi nemes szóból származtatják, ennek megfelel a rangja is, hiszen az egyik legvédettebb horvát fehérbor készül a szőlőből. Eredeti otthona Krk szigete, ezen belül is a Vrbnik környéki ültetvények. Színében zöldessárga és friss, gyümölcsös aromákkal rendelkezik, harmonikus és kerek borként ismert. A kilencvenes évek elején felhígult, sokat telepítettek és korlátozásnélkül szüretelték, aminek köszönhetően elveszítette egyediségét, tömegbor lett belőle. Ma már vannak pincészetek, amelyek “kézművesebb” borokat készítenek, érdemesebb a 2000 utáni, fiatalabb évjáratokkal próbálkozni. Ajánlott pincészetek: Ivan Katunar, Nada, PZ Vrbnik.
