Királyok, apácák, borok – Kraljevski vinogradi, Petrčane-Zadar

Amikor úgy hat éve jártam ezen a tájon, még nem emlékeztem hatalmas szőlőültetvényekre. Most meg feltekintek a Petrčane mögötti dombra és mást se látni, mint szőlőtőkét. A kíváncsiság persze felvitt a dombra, ahol egy kis takaros kóstolóterem áll, hangsúly a teraszon, szőlők között üldögélünk, ellátunk Zadar városáig. Ráadásul nem előzményektől mentes ez a telepítés, hiszen az első szőlőt állítólag 1072-ben ültették el itt.

Ami legalábbis azt jelenti, hogy nálam pont 900 évvel hosszabb történelemmel bírnak, ez nem kis fegyvertény. IV. Petar Krešimir király adományozott területeket ezen a tájon a zadari bencés kolostornak, amelynek vezetője, Čika apátnő, a király húga volt. Az első tőkéket ő ültette el Petrčaneban, ahol állítólag hosszú évszázadokon át készültek borok. Majd egy ideig nem, így amikor 2009-ben nekiláttak az újratelepítésnek, először a sziklás talajt kellett kövessé aprítani.

A délnyugati fekvésű terület 8-43 méter tengerszint feletti magasságon terül el, 40 hektáron mintegy 300.000 tőkét telepítettek el crljenak (zinfandel), plavac mali és pošip fajtákből, kisebb területeken pedig tesztelik a syrah, merlot, cabernet sauvignon, plavina, žilavka, chardonnay, sauvignon blanc és sárgamuskotály fajtákat.

Kraljevski vinogradi - Punta Skala15

A Kraljevski Vinogradi, azaz Királyi szőlészet néven működő borászat most hozta ki első borait, amelyek Vina Punta Skala néven jelentek meg, a Punta Skala a kis félsziget neve egyébként. Négy bort kóstoltunk meg a helyszínen, majd itthon is, az összesített élményeket jegyzeteltem le.

Vina Punta Skala Pošip 2013

Illatában olyan érett gyümölcsök jelennek meg, mint a kajszibarack, a nektarin, de ott van benne a fenyőgyanta és fehérbors is. Kortyban aránylag jó savak vannak, borsos-édeskömények zamatok, a barackos és almás ízek valamint citrusgyümölcsösség is felfedezhető benne. Nem lubickoló, ficánkoló könnyed fehér, inkább teltebb, krémesebb kortyú, ételhez ajánlott bor. 85/100 pont (M).

Vina Punta Skala Rosé Scuro 2014

Szokatlan illatok, olajos paprika és málnaszörp nehezen feldolgozható egyvelege. Legalábbis az itthoni kóstolón. A termőhelyen, déli szélben, a lenyugvó napsütésben, hát akkor bizony sokkal jobbnak tűnt, mondjuk biciklivel tekertem fel, és nem szoktam hegyvidéken tekerni, az is tény. Így a rozé, rögtön az első kortyot követően a meggyes-cseresznyés rozéfröccs életmentő volt. Más karakter, technológiai hibája nincs, de kétségtelen más karakterű rozébor. Plavac mali, plavina és cabernet sauvignon  házasítása. 81/100 pont (M).

Vina Punta Skala Plavac Mali 2013

Az egyik olyan ritka plavac mali példány, amire le tudom írni, hogy könnyed. Illatában meggy és erdei gyümölcsök, kortyban fűszeresebb, meggyes-szilvás zamatok. Menta és gyógyfüvek, mintegy mediterrán teakeverék. A korty vége olyan, mintha enyhén szárított szilvát rágcsálnék el. Jó szerkezet, jó arányok, szép tartalmasság. Az alkohol 13 százalék, ami pont belefér, nem is érződik ki belőle. Ha szembejönne egy peka azaz harang alatt sütött borjú vagy bárány, ezt a fegyvert rántanám elő és nem tévesztenék. 88/100 pont (L).

Vina Punta Skala Crljenak 2013

A crljenak, azaz tribidrag azaz primitivo, azaz zinfandel sztorijáról írtunk már korábban (http://www.adrianet.hu/a-zinfandel-eredeterol), itt utána lehet olvasni. Az akkor talált pár tőkéből most már százezernél is több van, egyre több termelő kezd foglalkozni a fajtával. A Kraljevski vinogradi crljenakja elsőre enyhén animális illatokkal lep meg, ami sokaknak elutasító, nekem ez a mennyiség még belefér, mert van mögötte erőteljes erdei gyümölcsösség, áfonya, szeder, málna. A cserzett bőr és a szilva, no meg a kékáfonya jelenik meg zamataiban is. Gazdag, testes, vastag bor, az alkohol is picit jobban érezhető, masszívabb vörös, inkább steak mellé. 89/100 pont (L).

 

Ajánlott bejegyzések